Mikor dönteni kell...hogyan tovább
Sziasztok
Napok óta próbálom megfogalmazni ezeket a sorokat. Tudom előre, hogy hosszú lesz, de szeretném, szeretnénk elmagyararàzni nektek, a következő lépésünket. Ez az év számunkra nagy változásokat hozz, új otthonunkba fogunk költözni, költözik a műhely, a sok állatunk... Gyermekeink elkezdik a középiskolàt, a pici szeptembertől elsős lesz. Rengeteg külföldi AttiWood meghìvàsunk lett, s ott van a pici Tinattiságok is.
Nagyon sokat gondolkodtunk azon, hogyan tudjuk a mi kis TinAttinkat jobbá tenni, hiszen mindig ezen dolgozzunk, mindig ezen gondolkodunk, hogyan lehetne jobb és jobb. Viszont mi kettesben vagyunk, nincs semmi segítségünk, s egy nap 24 órából áll. Tehát most ott tartottunk, hogy két lehetőségünk van.
Az egyik, hogy lesz 1-2 esetleg 3 alkalmazottunk vagy bedolgozzonk, vagy alvàllalkozoval dolgoztatunk ...így mennyiséget termelne, végre külföldi boltok polcait is tölthetnénk újra, itthon is több viszonteladói kérést tudnánk teljesíteni, saját Showroomot nyitni stb...
A másik lehetőség, hogy egy lépést vissza lépünk. Kettesben továbbra is csak rendelésre készítenénk, Picipiacra járnánk... céges ügyfeleket teljesen leépìtenénk stb...
Az első lehetőség anyagilag természetesen sokkal jobb lenne, s az ép ész azt mondja, hogy az a helyes, hiszen a TinAtti nőne, s tudom hogy egy nap 10 alkalmazott se lenne elég.
De van az emberi szív, ami azt mondja, hogy ez a mi kis gyermekünk, hogy a TinAtti az amit mi, ti együtt akkora szeretettel nevelgettünk idáig, s pont ez az érték veszne el, a TinAtti lelke lenne az ára.
Ezért mi úgy döntöttünk, s akik minket ismernek tudják hogy őrültek vagyunk, hogy egyet vissza lépünk. A TinAtti akkorra szeretetben nőt fel, annyi csodás emlékünk van, ami pont azért lett, mert picik vagyunk...minden egyes darab Atti s az én kezemben születik, szeretettel készülnek, szívünk lelkünk benne van. S ezt a tömeges termelés nem tudja megadni, pont ez lenne az ami hiányozna a játékainkbòl, s onnantól kezdve egy lenne csak a sok játék között, egy gyártott darab, melynek se szíve, se lelke, csak pikkpakk valaki készítette.
Élveztük a januári hónapot, azt hogy tudtunk nektek újat adni, azt hogy rengeteg üzenetet kaptunk, képeket karácsonyròl stb...mi egyszerű emberek vagyunk, s ezért is úgy döntöttünk hogy egyet vissza lépünk. Tudom, sokakban az első kérdés az, hogy akkor az AttiWood és a Tinattiságokat miért nem adjuk fel, s csak a TinAttira koncentràlunk...s igen, ez is egy lehetséges út lett volna, de Atti 34dik éve, én 15dik éve ezt csináljuk, imádunk külföldre utazni, kicsit a világot látni, a rendezvények hangulata, varázsa egy olyan érzést add, amit megfogalmazni nem tudok, de az életünkhöz tartozik, s fel adni képtelenek lennénk.
Kedves céges partnereink, rendelőink.
Köszönjük, hogy ezt az eddigi 3,5 évet velünk voltatok, támogatatok minket, de most egy időre búcsúzunk tőletek.
Szeretettel Tina & Atti